Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Komárom-Esztergom megye képes leírás - Megyék, megye.tlap.hu
részletek »

Komárom-Esztergom megye - Megyék, megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: megyek.tlap.hu » Komárom-Esztergom megye
Keresés
Találatok száma - 10 db
József Attila Megyei Könyvtár

József Attila Megyei Könyvtár

A József Attila Megyei Könyvtár, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közművelődési intézménye közel 300 ezer könyvtári egységet (könyv, újság, folyóirat, kézirat, aprónyomtatvány, hanglemez, hangoskönyv, mikrofilm, kazetta, CD-lemez, stb.) rendszerez, őriz, tár fel, s bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Intézményünkben évente több mint 100 ezer a látogatások száma (a könyvtár hetente 48 órát tart nyitva). Ezen túlmenően az egész megyére kiterjedő szolgáltatások sokaságát is végezzük (többek között a kis települések könyvtárainak szakmai segítését, a szakmai képzést és továbbképzést, a könyvtárközi kölcsönzést, a nemzetiségi anyanyelvi kultúra ápolását stb.). A megyei könyvtár több funkciós intézmény: a hagyományos és mindennapos könyvtári tevékenységek mellett jelentős egyéb közművelődési, valamint kiadói tevékenységet is folytat. Másfelől: a rendelkezésre álló és évről évre bővülő számítógépes adatbázisok segítségével - lassan ugyan, de koncepciózusan - új perspektívát kezd nyitni a regionális általános információs központ mint funkció teljesítésének az irányába is. Mi, könyvtárosok azt szeretnénk, hogy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele épp oly természetes és mindennapos jelenség legyen bárki számára, mint például a vásárlás vagy bármilyen más ügyintézés vagy éppen kikapcsolódás...

Komárom-Esztergom megyei autók

Komárom-Esztergom megyei autók

Komárom-Esztergom megyei használt autók több márkában. Személygépjárművek, haszongépjárművek, terepjárók és autóbuszok értékesítése. Az adatbázisban lévő autókról részletes leírásokat olvashatunk, továbbá mindegyikről fényképet is megtekinthetünk.

Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség

Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség

A Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség - közismert nevén ˝KISZÖV˝ - megyei munkaadói, gazdasági érdekképviseleti szervezet. Alapítók: a megyében működő kis- és középvállalkozások, ipari szövetkezetek. Fő feladata: - állami, gazdasági és társadalmi szféra megyei, regionális és -közvetve- országos szintjén képviseli, védi és közvetíti tagjai vállalkozási és munkaadói érdekeit, - Tagszervezetek gazdasági tevékenységének, eredményes gazdálkodásának elősegítése. Képviseli tagjait: - a megyei és helyi önkormányzati testületekben, - a Megyei Munkaügyi Tanácsban, - Tatabánya Megyei Jogú Város Érdekfeltáró Fórumában, - a Kamara Elnökségében, - A Magyar Iparszövetség országos érdekképviseleti testületeiben. Alapítója: a Gazdasági Érdekképviseleti Szervezetek Komárom-Esztergom Megyei Szövetségének.

Megyék, megye magazin hírek
Hálaadó istentisztelet a felújított debreceni Református Nagytemplomban
Hálaadó istentisztelet a felújított... Szent István óta nem épült annyi új templom, illetve nem újult meg annyi templom az országban, mint 1998 és 2002 között, illetve 2010 óta - mondta az emberi erőforrások minisztere a megújult debreceni Református Nagytemplomban tartott hálaadó istentiszteleten vasárnap. Balog Zoltán szerint még nem fordult elő, hogy az Európai Unió támogatott volna egy "Menjetek be kapuin...
Több mint két és fél milliárd jut városfejlesztésre idén Nyíregyházán
Több mint két és fél milliárd jut... Ebben az évben csaknem 2,6 milliárd forintot költ városfejlesztési feladatokra a...
Az értelmileg sérült gyermekek együttnevelése
Az értelmileg sérült gyermekek... Szülői fórum és kézműves délután várja az érdeklődőket május 16-án a...
Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Az emberiséget történelme során folyamatosan fenyegették a különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek és az olyan erőszakos cselekmények is, mint az ellenségeskedések és a háborúk. Az emberi életre, a környezetre és az anyagi javakra kiható kockázatok kezelésére később kialakultak azok elhárítására, a veszteségek csökkentésére hivatott szervezeti rendszerek és szolgálatok. A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi szervezet olyan intézmény, amely a tűz- és baleseteknél, katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, és a társadalom legszélesebb körének bevonásával végzi elhivatott feladatát. Magyarországnak történelme során számos környezeti és emberi eredetű katasztrófával kellett megküzdenie, s ezek jelentős veszteségeket, károkat is okoztak. Az azonban tényszerű adat, hogy - legyen az árvíz vagy háború - a veszteségek csökkenthetőek voltak a jól felkészült szervezetek tevékenységével. A magyar katasztrófavédelem ezt a jó felkészültséget örökölte és viszi tovább, amelyben összegződnek a tűzoltóság és a polgári védelem több évtizedes tapasztalatai és gyakorlottságai. A folyamatos fejlesztés egyértelmű követelmény, hiszen a kihívások változása, a kockázati tényezők bonyolultsága ezt követeli meg az állampolgárok azonos szintű védelmének biztosítása érdekében...

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850 III.18-án kelt királyi pátens rendelkezett. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt. Később - még 1948-ban - létrehozták a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és egyben klasszikus kamarai feladatokat betöltő intézménnyé lett. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve - több mint negyven év után - újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a működésük önkormányzati elven alapult...

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára

A levéltár szervezeti egységébe tartozott a Tatabányai Fióklevéltár, amely 1995. január 1-jétől önálló városi levéltárként folytatja működését. Jelenleg is a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár szervezeti egységébe tartozik a Komáromi Fióklevéltár. A levéltár illetékességi körébe tartoznak: KEM Önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek (a történeti Komárom és Esztergom vármegye) levéltári anyaga, valamint a megye területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, ami nem tartozik más levéltár illetékességi körébe...

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal

A történelmi visszatekintésből: Államalapító Szent István királyunk óta igen sokszor módosultak az ország-, és a megyék feladatai és közigazgatási határai. A szűkebb hazánknak Komárom-Esztergom megyének jogelődjeit Komárom illetőleg Esztergom vármegyét, Szent István király alapította. E vármegyék alapvető feladata a királyi várak ellátása, a várakhoz kapcsolódó szolgáló népek elhelyezése és a dunai átkelés biztosítása volt. Mindez egyértelműen jelzi azt a királyi szándékot, hogy a vármegyék feladata a fontos települések ellátása, a gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A két vármegye Árpád-kori településeihez még a középkorban újabbak kapcsolódtak az időközben megszűnt Pilis, valamint Veszprém, Fejér, és Hont vármegyéből. Esztergom várát 1543-ban foglalta el a török. A vármegye vezetése ekkor ismeretlen helyre menekült. Hosszú évtizedeken keresztül Érsekújvár mellett Komárom és Tata volt az a két magyar végvár, amely a török támadásoknak útját állta. A jól védhető Komárom vára Esztergomtól eltérően soha sem került a hódítók kezére. Komárom vármegye folyamatosan működött, Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi szabadságharc idején tevékenységük megszakadt. Esztergom 1710-ben, Komárom vármegye 1712-ben alakult újjá...

Magyar Könyvtárosok: Komárom-Esztergom Megye

Magyar Könyvtárosok: Komárom-Esztergom Megye

Ez a webhely a Komárom-Esztergom megyei könyvtárosok szakmai egyesületének a honlapja. Céljaink: hírt adni a különféle szakmai és egyéb programjainkról és közreadni az ezekről készült képeinket. Emellett egybegyűjtöttünk olyan honlapokat és információkat, amelyek mindennapi munkánkban hasznosak, szükségesek és érdekesek lehetnek.

MME Komárom-Esztergom megyei Csoport

MME Komárom-Esztergom megyei Csoport

A csoport múltjából: Világhírű természettudósunk, Dr. Sághy Antal, Csoportunk Tiszteletbeli ElnökeHermann Ottó 1835-ben született. Tudását szívós kitartással, példátlan szorgalommal, fáradhatatlan érdeklődéssel, önképzéssel szerezte és gazdag tartalmú műveit mind idehaza, mind külföldön ma is forrásmunkának használják. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1901-ben a 24.655/VII. 1. sz. Körrendelettel elrendelte a "madarak és fák napjának" tartását, "megünneplését" az akkori Nagy Magyarország minden népiskolájában. A miniszter felkérésére ekkor írta meg Hermann Ottó a "Madarak hasznáról és káráról" szóló több kiadást megért kitűnő könyvét, melynek 3. kiadása volt első madártani irányú szakkönyvem. Magyarországon ekkor 339 fajt tartottak nyilván. Az 1911-ben az Országos Állatvédő Egyesület kiadásában megjelent, "A madarak és Fák Napjáról szóló Iskolai Jelentések I. évkönyve" szerint szép műsorok voltak Piszkén, Sárisápon, Esztergomban. Lábatlan, Süttő is küldött jelentést a megemlékezésről, de szerepel itt Dorog, Annavölgy, Nyergesújfalu. Hermann Ottó szerint "Ott, ahol az anyatermészet szűzen tiszta és érintetlen, ott nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van." Hermann Ottó 1914-ben meghalt, Hazánk területének 2/3 részét elvesztette. A madártant elsősorban a természetjáró vadászok, természetkedvelők, gazdálkodók űzték...

Hirdetés
TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület

TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület

Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének oldala. Az egyesület feladatai: ismertterjesztls, tehetséggondozás, tanulmányi versenyek szervezése és szakmai tanfolyamok szervezése.

Tuti menü